2011. december 22., csütörtök

Lucz Ákos

1991. július 4-én (a függetlenség napján) láttam meg a napvilágot Szentesen, egy kórházban (jobb híján :) ) Itt éltem és tanultam egészen 11 éves koromig. Életutam a jelenlegi lakhelyemen folytatódott: Szegeden. A tanulmányaimat is itt folytattam (bár a 9. osztályban iskolát váltottam, a Déri Miksából átmentem a Vasváriba közgazdaságtant tanulni, itt is érettségiztem). Az első verseimet az aktuális nagy szerelmeimnek írtam, mondhatni a múzsáknak, ezeket publikálni nem tudom, hisz régen volt már, no meg a versek a lányoknál maradtak ;) Aktívan 2009 telétől kezdtem el foglalkozni a versírással, miután megírtam a Téli éjszakán hazafelé sétálva című versemet, melyet megmutattam a volt osztályfőnökömnek (aki egyben a magyartanárom is volt), s az Ő dicséretének és biztatásának, valamint Jano barátom útmutatásának köszönhetően fejest ugrottam a versek hömpölygő árjába. Manapság a versírás számomra egy kemény drog, amiről leállni nem tudok, valószínűleg életem végéig függő maradok! 2010 tavaszán tagja lettem a Dél-alföldi Művészeti Körnek (DéeMKá), jelenleg az egyesület tagjainak szárnyai alatt bontogatom a sajátjaimat! A kedvenc témám - amelyben alkotok is - az ember mentális apokalipszise, az őrület, korunk sivár valósága, és az egészség felbecsülhetetlen értéke, melyet a mai ember nem lát, de az érzelmi hangvételű verseket sem vetem meg természetesen. Szeretem feszegetni a saját korlátaim és a borzalmak határait súrolni. A verseimet az önkifejezésem céljából írtam, melyek megértő és empatikus olvasókért kiáltanak... Van két rövid novellám és egy tudósításom. Továbbá félkész állapotban van egy könyvem, egy másik könyv meg még a fejemben csücsül :) Köszönöm a megtisztelést!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése